Kétbodony

a falusi turizmus lehetőségeit legeredményesebben kihasználó településeink egyike, amit kínálhat a Cserhát, itt sikerült valóban vonzóvá tenni a pihenni vágyók számára: van halastava, a közelben vadászati lehetőség, nyílik mód lovagolni, sétakocsikázni, palóc és szlovák ételeket enni, kipróbálni kézügyességünket a népi iparművészet egyes ágaiban, s megismerkedni a helyi hagyományokkal. Mindemellett országos hírű rendezvénnyé nőtte ki magát a Szilvaszombat, mikoris a gyümölcs minden lehetséges módon feldolgozásra kerül, s a kóstolás számtalan színpadi produkcióval egészül ki. Évek óta működik nagy sikerrel a Cserhát erdei iskola, mely az ország távoli szegleteiből is vonzza a fiatalokat, s akkor még nem szóltunk a falu épített örökségeiről, kastélyáról, templomáról, tájházáról.

Története régre nyúlik vissza, még az Árpádok idején túlra, a bolgár állam egyik vámszedő helye volt itt, aztán a tatárjárás után a Kartal nemzetség birtoka lett egészen addig, míg I. Péter, a család sarja nem kezdett hatalmaskodni a Margit-sziget apácáinak birtokán. Per lett a viszályból, s IV. Béla nyomására az apácáké lett Bodony, aztán következett a török hódoltság, jelentősen megfogyatkozott a lakosság, s ez fordulópontot jelentett a település életében. Ekkor, 1697-ben telepítettek be Nyitráról evangélikus szlovákokat Alsó-Bodonyba, s mivel a környéken zömében magyar ajkú lakosság élt, a szlovákságnak viszonylagos elszigeteltségében egész a XX. századig sikerült megőriznie szokásait, életmódját, mely máig áthagyományozódott. Ez az idő közben Alsó- és Felső-Bodonyból Kétbodonnyá egyesült falu egyik legfőbb értéke.

Többek közt ez adja a Szilvaszombatok sajátos zamatát, immár hat éve, minden augusztus utolsó szombatján. Századok óta a település egyik legfontosabb gyümölcse a szilva, pálinka, lekvár, aszalvány, számos sütemény, s a legfontosabb, szilvásgombóc készül belőle. Adta is magát a lehetőség, s persze egyúttal eredeti ötlet is volt egy ilyen rendezvény, mely mára több ezer vendéget csalogat a faluba. S nem pusztán gasztronómiai élményt nyújtanak ekkor, egymást követik a szlovák és magyar hagyományőrző együttesek a színpadon, a vásárban pedig az iparművészeti termékektől kezdve a házi készítésű ételekig, mézekig, sajtokig gazdag kínálatból vihetnek haza a vendégek. Nagyon jelentős turisztikai és pedagógiai kezdeményezés, pontosabban már évek óta jól működik a Cserhát Erdei Iskola. Kirándulásokon, túrákon, múzeumlátogatásokon, várjátékok alkalmával, természeti ritkaságok megtekintésével, a hagyományos népi életmód, iparművészet és népi irodalom megelevenítésével észrevétlenül, élményeken keresztül tanulnak a gyerekek. A biológiai, természetvédelmi, történelmi, irodalmi, helytörténeti, néprajzi programok egy része a környező, gazdag palóc vidék bejárásával történik, egy részük pedig helyben. S akad látni- és tapasztalni való bőven Kétbodonyban. Épített örökségei közül fontos megemlíteni a több mint 200 éves barokk templomát, s előtte az I. és II. világháború hőseinek emlékparkját, valamint az 1710-es Romhányi csata emlékére 2000-ben állított, kuruc vitézt ábrázoló szobrot. Szintén épített örökség, de már a népi hagyományokat eleveníti föl a Falumúzeum, ahogy a századfordulós bodnár műhely is, korabeli gépekkel, melyek még ma is működnek. Természeti értékei közül kiemelkedő a gyönyörű környezetben lévő 17 hektáros halastó, valamint a Szérüskert mini állatparkja. Nem csoda, hogy a falut érinti a Kék túra útvonala, s az sem, hogy az egyik legkedveltebb nógrádi kirándulóhely.

Kapcsolat

Polgármesteri hivatal: Kétbodony, Madách út 37

Telefonszám: 35/355-260

Email: kbodony@xmail.profinter.hu

Honlap: http://ketbodony.hu/